MÓRICZ:ROKONOK

Móricz Zsigmond: Rokonok (1932)

BEVEZETŐ

Móricz  helye az irodalmi kánonban

Jókai, Mikszáth epikájának folytatója és megújítója. JM áradó mesélő kedve, MK anekdotikus ábrázolásmódja megvolt benne, de minden epikus művei tragédiát rejtenek magukban. A világot megváltani akaró, jobbító szándékú hősök elbuknak, lehúzza őket környezetük. Nem egy regényét színpadra vitték, filmet készítettek belőle, igazolván a drámaiságot és a művek aktualitását.

FILMEK

·         2006: Szabó István: Rokonok (2x is filmre vitték, először 1954-ben)

·         1960: Ranódy László: Légy jó mindhalálig

·         1971 Árvácska (melyben a kis árva lányt alakító Czinkóczi Zsuzsát fedezik fel)

·         1971, 2012 Pillangó, stb.

REGÉNYEI -  REALIZMUS (kivéve a Sárarany: Turi Dani nem tud uralkodni testi vágyain -  naturalizmus)

·         A Sáraranyban(1911) Turi Dani a falu életét akarja megváltoztatni, belebukik.

·         A fáklya(1917) a vidéki értelmiség útvesztése. Matolcsi György nem lehet világító fáklya, hozzáidomul romlott környezetéhez.

·         Az Úri muri (1927) Szakhmáry Zoltán kisvárosi életben süllyed el.

·         A Rokonok Kopjáss Istvánja sem talál kiutat a korrupt kisváros panamázó világában: öngyilkos lesz.

·         Legjobban szerkesztett regénye az Isten háta mögött, a magyar Bováryné paródiája a kisvárosi élet lelket megölő világában az érettségi előtt álló fiatal szereplő ’beavatása’, ráébredés a világ romlottságára még reményt adhat, hogy megváltsa a világot.

Σ:   Egyazon hősök a romlott világ útvesztőjében.

NOVELLISZTIKÁJA – ÚJSZERŰ PARASZTÁBRÁZOLÁS

NATURALIZMUS - REALIZMUS

·         Osvát Ernő fedezte fel

·         1. publikációja a Hét krajcár (1908) – a szegénység nem pusztítja el a lelket!! (az anya játékosan keresi a krajcárokat – a kisfiú csak a mű végén látja a tragédiát -> anyja súlyos betegségét: „vér volt az, az ő drága vére…”. ha azzal fejeződne be a novella, hogy a koldus adja nekik az utolsó krajcárt, egy jól megkomponált anekdota lenne - > így drámai kiáltás gyermekkora mélyéről-

·         először naturalista novellák (Tragédia) – a szegénység eltorzítja az embert (kienni Sarudyt a vagyonából – egyetlen vágya az ösztönembernek

·         azután: hogyan pusztítja a lelket a háború

·         azután a pusztító erő megjelenése – gyilkosság (Barbárok)

·         Kelet Népe c. folyóirat: a népi írók mozgalma, akik a magyarság felemelkedését a parasztság felemelkedésében látják – irodalmi szociográfiákat írnak, mint pl. Illyés Gyula: Puszták népe

(nem szabad ennyit mondani a bevezetőben, hisz 8-10 percet kaptok rá, de mindig többet kell tudnotok annál, mint amennyit mondanotok kell, nem beszélve arról, h MZS az írásbelin is lehet, ismeretlen novellája – ez jó kiindulópont ott is)

ROKONOK

(Ignotus számon kérte egy kritikájában, miért nem ír a máról – ez a regény válasz Ignotusnak)

Cím: többes számú főnév; 1. vérségi kapcsolat, 2. mki, aki benne van a bürokrácia valamelyik lépcsőfokán, 3. mki rokon, ha vki tekintélyes állást kap

Műfaja : kisregény

Stílusirányzat: realizmus

Narráció: E/3, de nem tárgyilagos, mint pl. az Édes Anna, hanem Kopjáss belső monológjaiban az ő szemével láttatja a történéseket

Téma: tragédiába fulladó lokális mese - a város kishivatalnokát főügyésszé választják (teljhatalom), így belelát a kisváros korrupt világába, amelyet bár meg akar szüntetni, miközben maga akarja a ’legnagyobb koncot’ megkaparintani, mígnem az egyik rokon szélhámossága lejtőre viszi, s ez öngyilkosságba kergeti.)

Tér/idő: MZS jelene: gazdasági válság !!! (ez a társadalmi háttér)

·          lineáris cselekményvezetés

·          alföldi kisváros (gyakori helyszín a Móricz-művekben),

·         Zsarátnok -> kitágul a tér: az egész Magyarország példájává lesz.

·         Zsarátnok városa A regény hangneme: vegyes.

·         tragikum – Kopjáss sorsa; de nem az antik tragédiákban megszokott tragikum ez, hisz nincs tragikus hős: Kopjáss sodródik…

·         irónia – a rokonok megjelenése, aztán rájön, hogy mki rokon, a városi hatalmasságok bemutatása, pl. a polgármester, Kardics bácsi;

·          gúny – a panama (nagyszabású csalás, erkölcstelen összefonódás) írói leleplezése.

·         hiányzik a humor – önfeledten nem lehet kacagni a megvesztegetésére épülő világon

Jellemek:

·         árnyalt jellemábrázolás -  Kopjáss

·         a többi szereplő zsánerjellegű – egy tulajdonsággal bemutatható

Kopjáss alakja:

·         sorsa a fejlődésregények ellentettje. Ott a hős kalandjai során megtalálja helyét a világban, élete értelmét (Goethe: Wilhelm Meister tanulóévei, Thomas Mann: A Varázshegy) < - > itt az alapvetően világjobbító szándékú kishivatalnok elveszti önmagát, beleragad az őt egyre inkább fullasztó sárba -> életét maga dobja el.

A bukáshoz vezető út legfőbb állomásai:

Kiindulópont: becsületes ember volt, környezete fejlődéséért küzdött

·         azért választják meg, mert elődje, Makróczy a város fejére nőtt, túlságosan meggazdagodott, a város Makróczy mindenén ott van (korrupcióval szerzett vagyonán, még a marháin is: ZS V (Zsarátnok városa), de az emberek azon élcelődnek, hogy azt jelenti: „zsebre váglak”

·         jó eszköznek látszik Kopjáss, hogy ez ne forduljon még egyszer elő – nem saját érdemeiért lett főügyész

·         jól emlékszik a 4 éves orosz hadifogságára

·         a legjelentéktelenebb ügyosztályon volt kultúrtanácsnok, a tanügyi és kulturális osztályon

·         10 év alatt 10 analfabétát nem tudtak megtanítani

·         meszeltethette az iskolákat (ha volt rá pénz)

·         készítette a tanyasi iskolákra való terveket, amelyek mindig csak tervek maradtak

·         a kisbérlők, a parasztok érdekeiért küzdött (hiába)

·         tudta, hogy a parasztoknak nincs pénzük iskoláztatásra, tankönyvek vásárlására

Első látogatás a polgármesternél

·         tervei továbbra is megmaradnak, DE

·          jól esik neki, hogy mki a kedvét keresi

·         útközben Kardics bácsi, a takarékpénztár igazgatója – aki eddig vissza sem köszönt neki – most beszélget vele, s kideríti, hogy rokonok, s meghívja a csütörtöki fogadóestélyre

·         már a polgármesterrel való első találkozás során észreveszi magán a változást

·         nem azt mondja, amit szeretne, hanem amit vár tőle az öreg hatalmasság

·         első interjúját nem cenzúrázza, megteszi helyette a polgármester

·         a polgármester programot kér tőle

·         mondaná, de gesztusokból megérzi, mi a jó, mi a rossza polgármesternek

·         leginkább a metakommunikáció fontos a jelenetben

·         elbeszélnek a lényeg fölött

·         zavarában – miután látja, hogy világjobbító elképzelései nem tetszenek a polgármesternek, kimondja a „varázs szót”: úgy kell tenni, hogy ’a kecske is jól lakjon, és a káposzta is megmaradjon’

·         első alkalommal megtanulta a városvezetés üres, kétértelmű nyelvét

·         sőt rá is licitált: „meg kell kedveltetni az emberekkel az adózást”

·         még kérdezi magától, vajon ő is ugyanolyan panamista lesz, mint a többi?

Jönnek a rokonok

·         azt mondja, hogy Mo-on a hozzáértés helyett sokkal fontosabb a megbízhatóság (rokonok)

·         pénzt kérnek

·         jó állást kérnek

·         nagybátyja szénbányát vett, erre kér Kopjásstól megrendelőket

Kardics bácsi estélye

·         már érzi, hogy befogadták

·         tündököl szép feleségével, aki kivirult kinevezése óta

·         Kardics bácsi a város legszebb villáját kínálja potom pénzért

·         mikor egész havi bérét átutalja évek óta nem látott , nehéz helyzetben lévő rokonának, csúnyán összevesznek a feleségével

·         reménytelen szerelmet érez Boronkayné Magdaléna iránt, aki őt nem méltatja figyelemre

·         házassága is válságba kerül

Lefelé a lejtőn

·         budapesti látogatása alkalmával látja, hogy nemcsak Zsarátnokra, de az egész országra jellemző a korrupció

·         megtudja, hogy a Boronkay-villát szánják neki.

·         a kaszinóban ellenzéki ismerőse (Martíny ügyvéd arra biztatja, jelentse fel Boronkayt, s jól gondolja meg, elfogadja-e a villát, mert ott minden téglát loptak (Boronkay tette tönkre a Sertéstenyésztőt – ebből gazdagodott meg)

·         persze ellenzéki barátja is arra vár, mikor juthat neki is vmi „konc” – az a világ is korrupt

·         a polgármester nem nézi jó szemmel, hogy egy ellenzékivel szóba áll, sőt a villavásárlás sem tetszik neki, azt a takarékpénztár vezetője, Kardics bácsi sürgeti

·         tépelődés

·         rájön, hogy mki benne van a panamában, egyedül ő nem

A Sertéstenyésztő-ügy

·         Kopjáss elhatározza, h utánanéz a Sertéstenyésztő panamának, s leleplezi a törvénytelenséget

·         minden aktában csalást és korrupciót talál

·         dillemmázik, fél

·         testvérbátyával találkozik titokban, neki mondja el szorongattatott helyzetét

·         a hídépítési pályázatot is korruptan kezelik

A bukás felé/ vagy a fölemelkedés felé?

·         újabb estély, most Boronkayéknál

·         ott megtudja, hogy Budapestről miniszteri biztos jön ellenőrizni a Sertéstenyésztő ügyét, mert vki feljelentette

·         Kopjáss örül, hogy végre győzhet

·         már nem ő az est középpontja

·         kerülik

·         hazafelé menet észreveszi, h a polgármester hivatali szobájában világosság van

·         másnap derül ki, miért

Az utolsó nap

·         minden fontos aktát megsemmisítettek, ami Kopjáss kezében lenne, hogy leleplezze a korrupciót

·         feljelentést akar tenni Kopjáss

·         a polgármester kineveti

·         megmondja, miért tartották eddig hivatalban:mert bár segítette a rokonait, de soha nem szerzett nekik állást a városnál

·         most olvassa fejére a polgármester, h a bányavállalkozó rokon becsapta a várost, csak a mintaszállítmány volt jó minőségű

·         a szomszéd szobában kardics bácsi végighallgatja a beszélgetést

·         szerintük most már remekül használható emberük lesz Kopjáss

Kopjáss válasza

·         a megtört embernek nincs ereje szembeszállni a városi hatalmakkal

·         önkezével vet véget életének

·         persze a város azonnal intézkedik, hisz a a ’legbecsesebb embert’ vesztették el

·         özvegyének pénzt utalnak ki

Σ Milyen volt tehát Kopjáss? Mi a felelőssége? Van-e? Hogyan látja a narrátora korabeli Magyarország helyzetét?

·         Kopjássban minden olyan képesség megvolt, ami alkalmassá tette volna állása magas szintű betöltésére.

·         A bürokrácia pókhálóját nem tudta lesöpörni.

·         Egyedül nem szállhat szembe egy hadsereggel.

·         Móricz súlyos vádat mond ki a társadalomról: a kiskirályok irányítják az országot, nem lehet hatalmukat se gyöngíteni, se megszüntetni

·         De Kopjáss nemcsak alkalmas lehetett volna a főügyészi posztra, de gyáva is volt.

·         Naivitása is közrejátszott bukásában.

·         Áldozata és támogatója is volt a rendszernek.

Kopjáss belelátott a legkeményebb csalásokba. Ez volt a legfőbb bűne. Gyávasága és naivitása eltörpül emellett. Ígértek neki villát, nem kapta meg. Amíg bólogatott, addig fel tudták használni. Semmilyen panamában nem volt benne. Mihelyt megpiszkálta a gépezet egy láncszemét, farkasként ugrottak rá. Nem volt mivel zsarolni, mert senkinek nem ártott. Amikor rálátott a Boronkay-ügyre, s szorongathatták nagybátyja csalásával, akkor törhették volna be igazán. Erre nem volt hajlandó. Az egykor  a tanyasi parasztok szerencsétlen életéért küzdő tanácsnok elbukott, de nem akart tovább süllyedni.

            Halála

·         lehet tiltakozás?

·         lehet a kétségbeesés?

·         lehet a szégyen megjelenési formája?

Nőalakok a műben

·         ahogy Móricz életében is ott van a két típusú nő, úgy Kopjásséban is

·         Lina jó társa volt Kopjássnak

·         a családjáért élt

·         gondosan vezette a háztartást

·         férjét óvta a hivataltól

·         kívülről szemlélve ő élesebben látta férje állásának veszélyeit

·         Kopjáss nem fogadta el Lina kritikáját (nem hagyja szárnyalni)

·         szeretett egy különc művészi hajlamú, de leginkább tehetségtelen unatkozó úrinőt.