Kosztolányi: Esti Kornél, 18. fejezet egy közönséges villamosútról
Értelmezési lehetőségek.
Az Esti-novellák sohasem azok, amiről szólnak, a cselekmény ürügy a létértelmezéshez.
A szimbolikus utazás értelmezési lehetőségei:
- Az életút maga? Születés - révbe érés - halál? Lehet.
- A költővé/íróvá válás folyamata? Lehet.
- A kiválasztott ember és az arctalan emberekből ("élőlényekből") álló tömeg tragikus kapcsolata? Ez is lehet. Sőt még az is, amit te hallottál ki belőle.
Mivel szimbolikus a mű, több értelmezési lehetőse van: az olvasónak legalább annyi a feladata, mint a szerzőnek.
1. Epikus közlésformák a szövegben (elbeszélés, leírás, párbeszéd, jellemzés)
- A párbeszéd teljesen hiányzik. A belső monológ veszi át a szerepet.Mindent reflektál, magyaráz, elemez.
- Leírás. Hangulatteremtés a szerepe, a mű legelején olvasható leginkább: ordított a szél, az éj jeges virgácsai (itt is éjszaka van!!), fekete sikátorok, visít a villamoskocsi - > vészjósló jegyek, félelem.
- Környezetrajz: az utastársak jellemzése. Kiemelkedő szerepe van a novellában!
Rideg, gépies világ, gyűlölet köti össze az embereket egymással. A tömeg massza, arctalan.( a Hajnali részegség első része, Madách falanszterszíne, stb.) Részvéttelen, magába forduló világ, mki ellenség. "Ember embernek farkassa". A küzdelem csak a másik emberen való gátlástalan átgázoláson keresztül lehetséges. Sőt! Nem maradhat meg az ember "az élőlények" közt embernek: ő is gátlástalan tolakodó lesz.
Rideg, kiábrándult világ, érzelemmentes vegetálás (nem egy Kosztolányi - versben megjelent), gyűlölet az egyetlen kapcsolat az emberek között vagy a közöny.
Szövegbeli bizonyítékok:
"Tudtam, hogy az emberek ösztönösen gyűlölik az embereket, és sokkal hamarabb megbocsátanának egy zsáknak, mint az embereknek.", útitársaim egytől egyig gyűlöltek, megkönnyebbülés lenne, ha lezuhannék, szívesen látnának a föld alatt, ruhájuknak áporodott kigőzölése van, erős szorítást érez (bőröndsarok),ronda nyárspolgárok, silány dölyf
Az embertelen küzdelem oázisa (menekülési kísérlete):
A kék szemű nő. Egyszerű arc, tiszta homlok. Kopott kabátban (a többiek vastag bundában) < - > Vagyis: nincs egyedül!!!! (hagyta magát nézni)
De a nő 'elvesztését' sztoikus nyugalommal fogadja. -> Van ebben az útban öröm is. Még ha pillanatnyi is. (lásd Boldogság c. novella.)
Esti Kornél villamosúton történő küzdelmét az ÉLET nagy utazásaként mutatja be.Nem egyszerűen a villamosutat, hanem az abból levonandó tanulságokat mondja el. Az út kitűnő jelkép erre. ("Összekovácsolt bennünket végzetünk: egy a sorsunk.")
Nézzük az utazás/élet főbb állomásait!
- cél: maga az utazni tudás. Először "topogtam", aztán "fölugrottam" (a villamosra), majd kapaszkodót is talál, mindezt véres küzdelmek árán.
- "megkapaszkodtam" - egy biztos pont a célért
- megváltja a jegyét - hivatalossá teszi jelenlétét
- az ellenőr kéri a jegyét - hivatalosan is elfogadva jelenléte
- büszkeséget érez eddigi eredményéért (mindig eszünkbe juttatja, hogy nem a villamosút a lényeg!!!)
- meginogni látszik - kezdi elveszteni hitét
- a kék szemű nő visszaadja lendületét, újra képes küzdeni, még ha szem elől téveszti is a nőt
- ülőhelye lesz, ablakülés (kinézhet ebből az állati csürhéből) - > teljes biztonság és a tömegtől való erősebb elkülönülés
- a "küzdöttem és győztem" rezignált öröme
- megérkezés - le kell szállni ("Elmosolyodtam. Lassan leszálltam.")
VISSZAPILLANTÁS A CÍMRE:
Miért közönséges ez a villamosút? Nem az. Az író megint próbálja becsapni olvasóját. Vagy utalni arra, hogy nem minden az, aminek látszik.
/Érdekes feladat lehetne megírni egy másik utas vagy a kék szemű nő szemszögéből a történetet. Vagy csupán a kék szemű nő napját, mikor a villamoson utazott. /
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése