Kosztolányi: Esti Kornél 3. fejezet

Vissza-visszatérek kedves Kosztolányimhoz, Esti Kornélhoz. Megunhatalan.

Még mindig Esti

 - egy undorító csókról, a megváltozhatatlanról és a tengerről -

3. fejezet

.................................................................................................................................................................

Esti Kornél egy kalandja a vonaton: a fiatal Esti meg akarja ismerni a világot. Az embereket. A tengert. Nyomasztó utazás az első. A vonatfülkében egy édesanya és annak fogyatékos lánya az útitársa. A narrátor hosszan időz bemutatásukkal. („Abban a másodosztályú fülkében, ahova először nyitott be, csak ketten voltak: egy úriasszony meg a leánya. Köszönt nekik. Az asszony néma főbólintással fogadta ezt, jóindulatúan, de kimérten, mintegy tudomására hozva, hogy a barátságos semlegesség álláspontjára helyezkedik. Ő belenyomorította a hálóba kosarát, s az ablak melletti ülésre telepedett. Szemben vele ült az asszony, az asszony mellett a leány, vele rézsút szemközt.”)

Moliére Tartuffe (Teljes Film)

Szigetvár ostroma animációs filmen

Szigetvár a 15-16.században (látványrajz)

Kosztolányi életművének kritikai kiadásáról

http://www.muut.hu/korabbilapszamok/030/bbalogh.html

Fenyő Miksa a Nyugatról, Adyról (1966)

https://pim.hu/hu/p/fenyo-miksa

Igazgatóként mindvégig sokat tett a lap gazdasági támogatásért, fennmaradásáért. 1921 és 1929 között főmunkatársa, 1914 és 1925 között társkiadója volt a Nyugatnak. 1931–35-ben or

szággyűlési képviselő. 1938-ban lemondott a gyáriparosok szövetségében viselt állásáról. A német megszállás alatt Budapesten rejtőzködött, 1944. jún. 24. és 1945. jan. 17. közt naplót vezetett (Az elsodort ország, 1946). 1945-től a Gyáriparosok Országos Szövetségének tiszteletbeli elnöke és kereskedelmi igazgatója lett. 1948 végén külföldre távozott, előbb Rómában, Párizsban, majd 1953-tól New Yorkban élt; 1970-ben Bécsbe költözött. A Nyugat folyóirattal kapcsolatos emlékeit és dokumentumait az emigrációban publikálta, mely Vezér Erzsébet gondozásában kibővítve megjelent Magyarországon is.

Reflektálás egy jelenségre - emelt szint - írásbeli - magyar nyelv és irodalom

Egyszerűen megnéztem az érettségi írásbeli követelményeket, és a motívumok rész alapján kikerekítettem néhány címet. Ezek nagyon általános témák, bármikor lehet, valószínű, hogy aktuálisabb lesz, viszont gyakorolni jó rajtuk! :)


Lehetséges reflexiók

1.      Én és a világ

„Hiába fürösztöd önmagadban, csak másban moshatod meg arcodat”. (József Attila: Nem én kiáltok)

„Az emberek egyik leghatalmasabb szükséglete az, hogy tartozzanak valahová. Az elfogadás és az elutasítás a társas lények egyik legnagyobb jutalma, illetve büntetése.” (Eliot Aronson szociálpszichológus)

Mi, emberek társas lénynek születtünk. Csak társas kapcsolatban bontakozhat ki személyiségünk. Hogy milyen kapcsolatrendszerben élünk, az sok minden függvénye. Fejtse ki, hogyan ágyazódhat be a világba az ember, milyen szerepeket vehet fel, mi rejthet konfliktushelyzetet néhány olyan szabadon választott irodalmi mű alapján, amelyekben különböző módon jelennek meg a társas kapcsolatok! Reflektálásába építse be a fent idézett tudós és a költő gondolatát is!

2.      Betegség – egészség

„Minél gyöngébb a test, a képzelet
Annál erősben működik.” (Shakespeare: Hamlet)

Létünk nagy áldása, ha egészségesek vagyunk s nagy tragédiája, ha betegek. A betegség megjelenése az irodalomban mindig tudatos. Amennyire fizikailag negatív, legalább annyira pozitív lelki szinten. Fejtse ki véleményét néhány szabadon választott irodalmi mű alapján, mire ’használták’ fel az írók, költők a betegséget mint témát műveikben!

3. Alászállás – felemelkedés

„Minden felemelkedési szándék hiábavaló, ha nem alászállásból születik.” (Simone Weil)

„mint Jónás a Halban

leszálltam a kinoknak eleven

süket és forró sötétjébe…”(Babits: Jónás imája)

„Aki dudás akar lenni 
pokolra kell annak menni
ott kell annak megtanulni,

hogyan kell a dudát fújni.”(magyar népdal)

Jónás próféta alászállt a cethal sötét mélyébe, Dante a pokolba szállt alá, Jézus kereszthalála után szintén a pokolba. Hogy onnan aztán felemelkedjenek. Miért fontos az alászállás – felemelkedés az ember életében? Mutasson be néhány irodalmi hőst vagy lírai művet, akikben/amelyben ott az alászállás és felemelkedés.