KASSÁK: A LÓ MEGHAL, A MADARAK KIREPÜLNEK

Kassák Lajos: A ló meghal, a madarak kirepülnek (1922 – a bécsi emigráció ideje)

·         európai viszonylatban is az avantgárd irodalom legnagyobb teljesítménye

·         Műfaj: hosszúvers (poéma), Majakovszkijnál is

·         felépítése: mozaikszerű, laza kapcsolódás az egyes szakaszok között, de nem cserélhetőek fel!

·         forma: szabad vers: nincs központozás, nem jelöli a mondatok végét,

·          de az 1. mondat nagybetűvel kezdődik, az utolsó pedig ponttal zárul ->logikailag pontos felépítésre enged következtetni;

·         vannak csupa nagybetűs szavak (PÁRIS, KASIKÁM, KASSÁK LAJOS ->az elején a feleség szólítja meg búcsúzáskor, ott a birtokviszony->még nem önálló személyiség;a végén  KASSÁK Lajos vagyok -> megtalálja helyét és szerepét a világban

·         szóhasználat: költői nyelv + hétköznapi köznyelv + trágár+ szleng (a fák citeráznak a szélben, különben jól éltünk, kipisálta a sörrel,fogd be a csuszalesődet,)

·         maga konstruál meg egy személyiséget

·         téma: a költővé érés folyamata, az önazonosság megtalálása

·         önéletrajzi vonás: valóban gyalog ment Párizsig, 1909.04.25., benne is van a versben

·         hangnem: ünnepélyes (’oly tiszta volt életem, mint a reggeli harmat’), durva (’meg fogok dögleni’), semleges (’éjfélkor az orosz gyűlésre mentünk’), groteszk (vegyétek meg jól karban tartott vízhólyagjainkat )ezeket vegyíti

·         Helyszínek: Otthon, Antwerpen, Brüsszel, Párizs

·         apja által elképzelt jövője: káplán lesz az érsekújvári plébánián

·         valóság: segéd egy lakatosműhelyben

·         álom: költő lesz

·         az álom valóra vált

·         egy ideig szeretői leveleit kapja, aztán ő küld haza verseket: akik úgy jöttek, mint valami aranygyapjas birkák (Antwerpentől kezdődik az érés)

·         én láttam párist és nem láttam semmit - nem az úti cél hozza meg a belső változást, hanem az út maga!

·         utazás, út toposz

·         A versben benne van az avantgárdban mindig megjelenő rombolás, a hagyomány rombolása: ’mi leharaptuk magunkban a szentimentalizmus hetedik fejét’

·         költőket, írókat említ: Zola, Marinetti, Appolinaire, Ady Endre

·         a cím és az első sorok jelképei haladnak végig a versen, ezek tartják egybe a szabályokat tudatosan leromboló művet

·         ló, madár, kapu, idő: idő nyerít, az idő papagájosan kinyitotta szárnyait, széttárt vörös kapu

·         a ló földhöz kötött, nem szabad, de az idő nyerít

·         a madár repül: legyőzi a teret

·         a kapu: valami kinyílik, valami kezdete

·         vagyis itt kizökken tér és idő: indulás Párizsba, a fény városába (csavargóként)

·         CSUPA ELLENTÉT A VERS: testi szenvedések/önazonosság megtalálása, szent/profán, stb.

MOTÍVUMOK	AZ ÚT VISZON- TAGSÁ- GAI	SZEMÉLYES ELEMEK	MERÉSZ KÖLTŐI KÉPEK	EROTIKUS TÖLTET	A 20. SZÁZADI TECHNIKA	BIBLIAI UTALÁSOK	HALANDZSA NYELV	A KÖLTŐVÉ ÉRÉS FOLYAMATA, REFLEXIÓ
madár, kapu, idő, utazás, szabad-ság, a vörös szín, Oroszo., vörös kapu, vörös sínpár, vörösréz madarak, az órák fehér juhász- kutyákon kísértenek (IDŐ!!!) az órák kiléptek csillagketreceikből kese csikó, az órából kijött a csontfejű kakukk	árokba hullott gyümölcsöt ettek, tetvesek, bolhásak lettek, tripper, tipikus csavargók voltunk jól nevelt bolhák- kal, poloskák,	1909. 04.25. indulás, apja akarata, segéd volt egy műhelyben, felesége búcsúztatja, szeretője más- állapotban várja, a családi kapocs: az ember selyem- szalaggal meghosszabbítja a köldökzsinórját	a kisváros ült a pocsolyában és harmoniká- zott, gyalázatosan igazság- szagú, anyámnak citromfeje volt a szegény- ségtől	prostituáltak, szeretők, nem tudják szemüket levenni a lányok bokájáról, szeretőm másállapotban várt	zománc, foszforeszkál, kávéskanna, nikkel- szamovár	13 angyal járt előttünk(véd- ve voltak), isten báránya, Mária altatgatja a fiát, isten báránya, ki elveszed a világ bűneit, szittya vallásalapítónak jött, csipkebokor, liliom, krisztus könnyeit fogjuk inni a nádfödelű pajtában (és szilvóriumot)	fumigo, papagallum	éreztem, mindennek vége, az ember el- hányja csikó-fogait (LÓ!!!) (<- vmi új kezdődik), ez volt az első keresztbe vágott nap az életemben, a kerekek többé nem fordulnak visszafelé, nekem versek kezdtek nőni a fejemben, még utóbb is költő lesz belőlem: még önironikusan mondja, olyan tiszta volt az életem, mint a reggeli harmat, én költő vagyok tehát csak tudom (még mindig önironikus), igéim virágokban lobogtak már a mezőkön, úgy éreztem, valami rohanó folyó vagyok s partjaim vannak

Keress még példákat az ellentétre!

Folytasd a táblázat kitöltését!