http://zanza.tv/magyar-nyelv/nyelv-es-tarsadalom/tarsadalmi-nyelvvaltozatok
http://zanza.tv/magyar-nyelv/nyelv-es-tarsadalom/teruleti-nyelvvaltozatok
Az ábra nem mai, kiegészítésre szorul.
Veszelszki Ágnes: A digilektus1 hatása az írásbeli és a szóbeli kommunikációra egy
kérdőíves vizsgálat alapján
Az infokommunikációs technológia és a digilektus
(1) A magyar és a nemzetközi szakirodalomban viszonylag egységes az az álláspont, hogy a hálózati
kommunikációnak vannak sajátos, műfajtól független nyelvi jellemzői. Az internetnyelvészet egyik
első elemzője, David Crystal (2001) a digitális kommunikáció nyelvváltozatára a netnyelv (netspeak)
fogalmat alkalmazza, és kettősnyelvűnek tartja az e nyelvváltozatot beszélőket. Mindezzel szemben
áll más nyelvészek véleménye, amely szerint az internetes szövegtípusok annyiféle szövegfajta
jellemzőit egyesítik magukban, hogy lehetetlenség a netspeakhez hasonló általánosításokat tenni.
Meglátásom szerint éppen ez a heterogenitás2 és a különféle nyelvi mintákat magába olvasztó jelleg a
digitális kommunikáció sajátsága. Ha a vonatkozó magyar megnevezéseket tekintjük át, meg kell
említenünk Balázs Géza több helyen is leírt másodlagos szóbeliség fogalmát. Bódi Zoltán
szimbolikus írásbeliségnek, új beszéltnyelviségnek, Érsok Nikoletta virtuális írásbeliségnek nevezi
ezt az új nyelvi létmódot. A digilektus saját fogalmam, a (tágabb értelemben vett) számítógép
közvetítette kommunikáció nyelvhasználati módjának, egy új nyelvváltozatnak a megnevezése.
Online adatfelvétel
(2) 2010 nyarán online kérdőíves felmérést végeztem az elektronikus nyelvhasználatról. Az online
felmérés egyrészt azért szerencsés, mert igen nagyszámú adatközlővel tudtam dolgozni, másrészt
mivel így számomra teljesen ismeretlen válaszadókat is elérhettem. Az elektronikus kérdésfeltevés
további előnye a papíros felmérésekkel szemben, hogy az elektronikus kérdőívekben a válaszolók
sokkal őszintébbek, nyitottabbak, nem a szociális elvárások alapján válaszolnak, a nyitott kérdésekre
pedig sokkal hosszabban felelnek. Az online adatfelvevők azonban arra a veszélyre is felhívják a
figyelmet, hogy az elektronikus kérdőívek kitöltése rendszerint önkéntes alapon történik, tehát a
kérdőívet főként az adott téma iránt érdeklődők fogják kitölteni. Ennek ellenére az online megkérdezés
mellett döntöttem a fent említett előnyök miatt. A kérdőívet 647 válaszadó töltötte ki, a kitöltött lapok
közül csupán egy volt értékelhetetlen.
1 A digilektus a (tágabb értelemben vett) számítógép közvetítette kommunikáció nyelvhasználati módjának, egy(„sokszor már idegenek is tegezve írnak e-maileket”). További jellegzetesség − a válaszadók szerint −
a folyamatos és gyors változás, változékonyság. A szóbeli kommunikáció nonverbális jellemzőinek
írásbeli pótlását szolgálja a betűtöbbszörözés és az írásjelhalmozás („ez naggggyon jóóóó”,
„tecccccik”, „HAGYJ MÁR BÉKÉN!!!”), valamint az emotikonhasználat3 (pl. az elterjedt mosolygó
vagy szomorú arc képe) és a vizualitás szerepét hangsúlyozó képes írás. Értékelő megjegyzések is
érkeztek. A pozitívumok között a kreativitást, a lényegre törő, tömör megfogalmazásmódot, a
negatívumok között pedig az igénytelenséget, a felületességet és a nyelvhasználók lustaságát emelték
ki a válaszadók.
Összegzés
(7) A vizsgált négy fő kérdéskört a következőképpen összegezhetjük. A digitális kapcsolattartási
eszközök és a szociológiai változók összefüggésében a felmérés szerint a nemnek van szerepe (a
férfiak többet interneteznek általában, a közösségi oldalakat viszont a nők használják nagyobb
számban); az életkori összefüggéseket általánosítva: minél fiatalabb a válaszadó, annál többféle
digitális eszközt használ, és annál nagyobb időtartamban. A digitális kommunikáció nyelvhasználati
sajátosságainak ismerete azonban nem elsődlegesen a nemtől és az életkortól, hanem a digitális
eszközök használatának gyakoriságától függ.
A(z elektronikus) kommunikációs forma választását nagymértékben meghatározza a partner, a
partnerhez való viszony és a helyzet külső körülményei, pl. annak hivatalos jellege. A nyelvhasználó véleménye szerint a digitális nyelvhasználat hatással van az írásos és a szóbeli kommunikációra. A
kérdőív alapján feltártam néhány változási tendenciát, illetve a digitális bennszülöttek és kintrekedtek
közötti esetleges megértési nehézség egyes okait. A válaszadók közül többen kiemelték az internethez
kapcsolódó nyelvváltozat csoportnyelvi, másokat kizáró jellegét: „aki nem ismeri, nem érti”; „egy
olyan nyelvezet [...], amit nem ért meg mindenki, csak az azonos csoportokhoz tartozók”; „Az
internetet használók jól elboldogulnak vele, megértik egymást. A nem járatosak kissé gyanakodva
figyelik a szinte érthetetlen rövidítéseket, új szavak felbukkanását”.
Forrás: Veszelszki Ágnes: A digilektus hatása az írásbeli és a szóbeli kommunikációra egy
Ez napjaink új nyelvváltozata.A hagyományos nyelvhasználatról mf-ben, illetve rakok én fel. Pl.: Normanyelv, köznyelv szóban, irodalmi nyelv írásban -ez a sztenderd. Ezen kívül társadalmi és földrajzi nyelvváltozat. Földrajzi: nyelvjárások, társadalmi: csoportnyelv, rétegnyelv, szaknyelv, hobbinyelv, gyermeknyelv, ifjúsági nyelv, argó szleng, zsargon.
(„sokszor már idegenek is tegezve írnak e-maileket”). További jellegzetesség − a válaszadók szerint −
a folyamatos és gyors változás, változékonyság. A szóbeli kommunikáció nonverbális jellemzőinek
írásbeli pótlását szolgálja a betűtöbbszörözés és az írásjelhalmozás („ez naggggyon jóóóó”,
„tecccccik”, „HAGYJ MÁR BÉKÉN!!!”), valamint az emotikonhasználat3 (pl. az elterjedt mosolygó
vagy szomorú arc képe) és a vizualitás szerepét hangsúlyozó képes írás. Értékelő megjegyzések is
érkeztek. A pozitívumok között a kreativitást, a lényegre törő, tömör megfogalmazásmódot, a
negatívumok között pedig az igénytelenséget, a felületességet és a nyelvhasználók lustaságát emelték
ki a válaszadók.
Összegzés
(7) A vizsgált négy fő kérdéskört a következőképpen összegezhetjük. A digitális kapcsolattartási
eszközök és a szociológiai változók összefüggésében a felmérés szerint a nemnek van szerepe (a
férfiak többet interneteznek általában, a közösségi oldalakat viszont a nők használják nagyobb
számban); az életkori összefüggéseket általánosítva: minél fiatalabb a válaszadó, annál többféle
digitális eszközt használ, és annál nagyobb időtartamban. A digitális kommunikáció nyelvhasználati
sajátosságainak ismerete azonban nem elsődlegesen a nemtől és az életkortól, hanem a digitális
eszközök használatának gyakoriságától függ.
A(z elektronikus) kommunikációs forma választását nagymértékben meghatározza a partner, a
partnerhez való viszony és a helyzet külső körülményei, pl. annak hivatalos jellege. A nyelvhasználók
véleménye szerint a digitális nyelvhasználat hatással van az írásos és a szóbeli kommunikációra. A
kérdőív alapján feltártam néhány változási tendenciát, illetve a digitális bennszülöttek és kintrekedtek
közötti esetleges megértési nehézség egyes okait. A válaszadók közül többen kiemelték az internethez
kapcsolódó nyelvváltozat csoportnyelvi, másokat kizáró jellegét: „aki nem ismeri, nem érti”; „egy
olyan nyelvezet [...], amit nem ért meg mindenki, csak az azonos csoportokhoz tartozók”; „Az
internetet használók jól elboldogulnak vele, megértik egymást. A nem járatosak kissé gyanakodva
figyelik a szinte érthetetlen rövidítéseket, új szavak felbukkanását”.
(„sokszor már idegenek is tegezve írnak e-maileket”). További jellegzetesség − a válaszadók szerint −
a folyamatos és gyors változás, változékonyság. A szóbeli kommunikáció nonverbális jellemzőinek
írásbeli pótlását szolgálja a betűtöbbszörözés és az írásjelhalmozás („ez naggggyon jóóóó”,
„tecccccik”, „HAGYJ MÁR BÉKÉN!!!”), valamint az emotikonhasználat3 (pl. az elterjedt mosolygó
vagy szomorú arc képe) és a vizualitás szerepét hangsúlyozó képes írás. Értékelő megjegyzések is
érkeztek. A pozitívumok között a kreativitást, a lényegre törő, tömör megfogalmazásmódot, a
negatívumok között pedig az igénytelenséget, a felületességet és a nyelvhasználók lustaságát emelték
ki a válaszadók.
Összegzés
(7) A vizsgált négy fő kérdéskört a következőképpen összegezhetjük. A digitális kapcsolattartási
eszközök és a szociológiai változók összefüggésében a felmérés szerint a nemnek van szerepe (a
férfiak többet interneteznek általában, a közösségi oldalakat viszont a nők használják nagyobb
számban); az életkori összefüggéseket általánosítva: minél fiatalabb a válaszadó, annál többféle
digitális eszközt használ, és annál nagyobb időtartamban. A digitális kommunikáció nyelvhasználati
sajátosságainak ismerete azonban nem elsődlegesen a nemtől és az életkortól, hanem a digitális
eszközök használatának gyakoriságától függ.
A(z elektronikus) kommunikációs forma választását nagymértékben meghatározza a partner, a
partnerhez való viszony és a helyzet külső körülményei, pl. annak hivatalos jellege. A nyelvhasználók
véleménye szerint a digitális nyelvhasználat hatással van az írásos és a szóbeli kommunikációra. A
kérdőív alapján feltártam néhány változási tendenciát, illetve a digitális bennszülöttek és kintrekedtek
közötti esetleges megértési nehézség egyes okait. A válaszadók közül többen kiemelték az internethez
kapcsolódó nyelvváltozat csoportnyelvi, másokat kizáró jellegét: „aki nem ismeri, nem érti”; „egy
olyan nyelvezet [...], amit nem ért meg mindenki, csak az azonos csoportokhoz tartozók”; „Az
internetet használók jól elboldogulnak vele, megértik egymást. A nem járatosak kissé gyanakodva
figyelik a szinte érthetetlen rövidítéseket, új szavak felbukkanását”.
Forrás: Veszelszki Ágnes: A digilektus hatása az írásbeli és a szóbeli kommunikációra egy
Konkrét feladat: A nyelvjárási és a szleng elemek keverednek a szövegben. Emeld ki a szövegből, néhánynak ismertesd a jelentését! Belül van-e a még a nyelvi értékeket elfogadó kategóriában? Indokold válaszodat!
Piroska és a farkas átirata a XXI. századra
Pipi és a Pitbull
Valahun a francba’ vót egy kis gáré, tök gány piros ruciban pengetett, oszt mindenki csak úgy hítta, hogy Pipi. Ilyet szólt neki az őse:
— Na a grószmutter szarul van, nyomass neki valami kaját meg egy kis nyegót, mer’ kiveri a balhét, vagy még eldobja a kanalat itt nekünk, vazeg.
Az öreglány tök ciki kégliben lakott a dzsumbujban. Pipi elkezdett nyomulni a dzsuvába, gondolta legalább lenyom egy pár hervadt gazt. Tök odák vót a dzsumbujba’, oszt nem bírt a vén tyúk kérójához érni. Sakál egy szitu!
Közbe’ meg jön a Pitbull, és nyomja a vakert neki:
— Na, mi a franc van, mi? Mér’ nem a dizsibe’ nyomatsz, kiscsaj? Atom dizsi van a városba’, mindig ott szoktam zsibbadni, vazeg. Atomkirály! Na jössz?
— Francokat, le kell adnom az anyagot a grószmutteromnak, mert megmurdel.
— Na ájjá’ má’ le! Itt lepengetsz egyenesen, oszt ott is vagy a vén szatyorná’. Megdobod a cuccal, aztá’ veretünk a dizsibe’ a faterom verdájával. Oké?
— Na oké, te addig hesszelj itt, vazeg! — azzal Pipi húzta a belet a grószhoz.
Nagy szopás vót, mert a Pitbull átbaszta a rizsával, oszt a hosszabbik utat mutatta. Közben a Pitbull ledöngetett a mutihoz, lenyomta és beburkolta. Tök fonnyadt vót a vénasszony, a Pitbull még flammosabb lett tőle. Jött egy sukár écája, gondolta lenyomja Pipit is. Ledöglött a nyanya helyére az ágyba, oszt várta Pipit.
Megjött a kis gyökér, oszt skubizta a Pitbullt az ágyban:
— Te mutter, mér’ olyan hülye a pofád?
— Há’ mer’ a csehóba’ leverték a glazúromat egy lavórral, vazeg.
— Oszt mér’ vagy büdös?
— Atom a hónaljgátlóm, mit cikized? Van viszont egy papptamás a nyelvemen, azt skubizd meg! — azzal tátotta a pofáját.
A nyomott gáré benézett, erre megkajálta őt is a Pitbull. Utána horpasztott egy királyt a kéróban.
Megszívta mer’ jött a vén csóka, oszt kiszaszerolta, hogy valami nem kóser. Addig sasolt a kéglinél, míg kiszúrta, hogy a Pitbull hegeszt a dikón. Adott neki egy akkora sallert, hogy lepetézett. Elő a kalefot (pillangó vót), oszt megrajzolta a Pitbull pejslijét. Dőlt belőle a mutter, a Pipi meg a szar.
Tök evribadi vót a buli, burkoltak, pikkeltek, piáltak reggelig. Egyedül a Pitbull nem komálta a témát, mert ha valakinek csengettek, akkor annak akármilyen nagy a felhajtás, mégse egy nagy vaszizdasz. Az egész napja el volt baszva!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése